A 7 legjobb egyszemélyes csapat a futballtörténelemben

Ebben a hétben a Tottenham Hotspur egykori Southampton és Preston sztárjai szerepelnek a világbajnokság és az Aranylabdás nyertesek mellett.

Diego Maradona, a Napoli csapatkapitánya, a média körülvéve az 1989-es UEFA-kupa-döntő visszavágója után, a VFB Stuttgart és az S.S.C Napoli között a Neckarstadionban 1989. május 17-én.

Az „egyszemélyes csapat” kérdése meglehetősen vitatott az elmúlt években. A kifejezést kissé lekicsinylőnek tartják, és a menedzserek, a játékosok és a szurkolók egyaránt gyakran elégedetlenek azzal, hogy csapatukat a címkével látják el. Természetesen egyetlen csapat sem támaszkodhat csak egy játékosra, de biztosan vannak olyan csapatok, amelyekben egy játékos hozzájárulása gyakran sokkal nagyobb, mint a csapattársaié.

A klubfutballban, ha egy játékos ilyen egyértelműen kiemelkedik, leggyakrabban új klubba lép, de a nemzetközi futballban attól függetlenül, hogy mennyivel jobb vagy a csapat többi tagjánál, nem lehet kihívni a nemzetiségeket, így nem meglepő, hogy ebben a hétben megfelelő mennyiségű nemzetközi képviselet van.

Figyelembe veszik azt a mértéket, ahogyan a játékos kiállt vagy kiemelkedik a csapatból, hogyan hat a csapatra a távolléte, valamint az oldal eredményeit annak ellenére, hogy annyira támaszkodik egy játékosra. Íme a legjobb 7 egyfős csapatunk:

7. Gareth Bale – Wales

A Tottenham Hotspur egykori sztárja, Gareth Bale időnként a Real Madrid támadásai közé kerülhetett, de még mindig létfontosságú a walesi válogatottban, és nagy szerepe volt az elmúlt néhány évben elért eredményeiben. Bale közvetlenül részt vett Wales 11 góljából kilencben a 2016-os Eb-selejtező során, és minden csoportmérkőzésen gólt szerzett, miközben Wales bejutott az elődöntőbe az első nagy tornán, amelyre csaknem 60 év után kvalifikálta magát. Aaron Ramsey Ashley Williams és Joe Allen tisztességes játékosok, de Wales támadása senkit sem ijesztene meg Bale tettei nélkül, aki eddig 68 meccsen 26 gólt szerzett hazájában.

6. Eusebio – Portugália

Azok a portugálok, amelyekben Eusebio játszott, nem feltétlenül voltak szegények. Az olyanok, mint Germano Hilario, és különösen Mario Coluna, mind nagyon jó játékosok voltak, de Eusebio még mindig olyan talizmán volt, és annyira függött tőle, hogy megérdemli a helyét ebben a hétben. Amikor Portugália a harmadik helyen végzett az 1966-os világbajnokságon, az eddigi legjobb teljesítményük a világbajnokságon Eusebio az országok közül kilencet 17 gólt szerzett Angliában, amivel megszerezte az Aranycipőt. Eusebio összesen 41 gólt szerzett 64 válogatott meccsen a portugál válogatottban.

5. Hriszto Sztoicskov – Bulgária

Bulgária valaha volt legnagyobb játékosa, Hriszto Sztoicskov nem meglepő módon a bolgár válogatottban tündökölt játéknapjai során. Bár Sztoicskov korszakának bulgáriai csapatát az ország aranynemzedékének tartották, az egykori barcelonai férfi mégis fej-vállal fölötte állt csapattársainak. Sztoicskov 1994-ben vezette őket a valaha volt legnagyobb világbajnokságra, amikor bejutottak az elődöntőbe. Sztoicskov gólkirályként nyerte el az Aranycipőt a tornán, és még abban az évben elnyerte az Aranylabdát is.

4. Matt Le Tissier – Southampton

A hosszú élettartam tekintetében kevesen tudják felmérni, hogy Southampton mennyi ideig támaszkodott Matt Le Tissier ragyogására. Ritkán látott Le Tissier-t futni, még mindig gyakran uralta a játékokat technikai képességei miatt. Kiváló érintéséről és gyakran fenséges góljairól ismert Le Tissier 100 gólt szerzett a Premier League-ben támadó középpályáról, és minden idők második legmagasabb góllövője a Southamptonban. Sokak szerint a Saints nélküle nem tudta volna megőrizni Premier League-státuszát.

3. Zlatan Ibrahimovic – Svédország

A svéd válogatott nem volt tele világklasszisokkal Zlatan Ibrahimovic nemzetközi karrierje során. Általában szorgalmas és megbízható csapat volt, de nem a legtehetségesebb. Ez alól több mint egy évtizede az egyetlen kivétel Zlatan Ibrahimovic volt. A Manchester United támadóját sokáig a világ egyik legjobb játékosaként tartják számon Ronaldo/Messi fellegvárán kívül. Zlatan 116 meccset nyert a svéd válogatottban, 62 gólt szerzett, és Svédország minden idők második legjobb sportolójának választották Bjorn Borg mögött.

2. Diego Maradona – Napoli

Minden idők talán legnagyobb játékosa, Diego Maradona világrekordot döntött az átigazolási díjról, amikor 1984-ben Barcelonából Nápolyba igazolt, és csatlakozott a Napolihoz. Az átigazolás hatalmas volt, és újraértelmezte az olasz futballt. Napoli had just finished twelfth out of sixteen teams when the Argentine arrived and no team from Southern Italy had ever won a Serie A title. A Juventus AC Milan Inter Milan és Roma egyaránt megrázta Mardaona érkezését, aki a Napolit igazi erővé változtatta. Amikor megérkezett, a Napoli csak akkor nyerte meg a Coppa Italia-t, amikor távozott, kétszer nyerte meg a Serie A-t az UEFA-kupában, a Supercoppa Italiana-ban és a Coppa Italia-ban.

Argentínával 1986-ban Maradona még saját maga számára is új magasságokat ért el. Az 1986-os argentin csapat nem volt olyan szegény, mint azt egyesek feltételezik, de a talizmánjuk, El Diego nélkül valószínűtlennek tűnik, hogy hullámokat vertek volna Mexikóban, nem beszélve a második világbajnokság megnyeréséről.

1. Tom Finney – Preston North End

Az egyszemélyes csapat történetének legjobb példája Sir Tom Finneyé a Preston North Enden. A lancashire-i klub 14 éven keresztül Finney-re támaszkodott, hogy az angol labdarúgásban erővé tegye őket, és legtöbbször ő teljesítette. Preston’s team was with the greatest respect very average without Finney. Az 1950-es, az 1954-es és az 1958-as vb-n csak egy Preston-játékost találtak az angol válogatottban, és ez minden alkalommal Tom Finney volt. Finney óriási szélső 473 meccsen 210 gólt szerzett a Preston színeiben. Ragyogásán inspirálva a klub kétszer második helyen végzett az első osztályban, egyszer pedig a harmadik helyen végzett, valamint bejutott az FA-kupa döntőjébe 1954-ben.

Sajnos Finney soha nem nyert trófeát a Prestonban, ahol egész pályafutását töltötte. Ilyen volt a csapat Finney-től való függése, az egyik újság szerint Tom Finneynek jövedelemadó-kedvezményt kellene kérnie… 10 eltartottja után. Fontosságát a klub számára végül úgy dobták fel, hogy az első osztály élén küzdő Preston Finney visszavonulása után a szezonban kiesett, és 39 évig nem tért vissza az élvonalba.